Pécsi Varga Éva:
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztottam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
(...)
Folytatás az EzüstRégész blogomon.
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztottam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
(...)
Folytatás az EzüstRégész blogomon.
