Lövey-Varga Éva: A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban 2013

 Lövey-Varga Éva:

A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban

Kiadott könyv: Historia est magistra vitae címen E-book formában két kiadásban 

1. ingyenesen letölthető a Vix blogomon nemzetközi ingyen kötetben és 

2. OSZK ISBN-nel ellátott Elektronikus könyvben rendelhető.

A nagymamám születésnapján írtam annak idején!

Idézem a dolgozatomból:

"Bevezetés: Gyulafehérvár, Alba Iulia rövid története A római kori Apulum casrum helyén épült város Erdélyben, a mai Románia területén helyezkedik el, és a hagyomány szerint még az első magyar királyok alapították és fejlesztették a XI. századtól kezdve. A XVI. századtól sokáig az erdélyi fejedelmek székhelyeként szolgált. Maga Gyulafehérvár az Alsóvárosból és az attól Nyugat felé magasabb helyen fekvő várból áll. Egyik legfontosabb műemléke a Szent Mihály székesegyház. Az első, XI. századi katedrálist I. István (1001-1038) kezdte építeni, és a század utolsó harmadában fejezték be. A XII. században épült az előzőnél nagyobb, ma is álló templom, amelynek először a kereszthajója készült el, majd a 13. század első harmadában pedig, a hajók és a nyugati homlokzat. Szobrászati díszítése két szakaszban történt, az építészeti kialakításánál később. Mivel a tatárjárás során erősen megrongálódott, ezért 1242- 1252 között újjá építették, és az 1277-ig tartó munkákban részt vett a jáki műhely mestereinek egy csoportja is. Bár ebben az évben újból tűzkárt szenvedett, a régi formák szerint újjá építették. A későbbi századok során többször változtattak rajta, de az alapszerkezete lényegében megmaradt. Jelentősebb építkezések a XIV. század első felében, majd a XV. század negyvenes éveiben, és később a XVI. század első negyedében történt. Ekkor alakíttatta át az északi előcsarnokot kápolnává Lászay János részben reneszánsz stílusban, és ekkor épült a Szent Anna kápolna is. A XVII-XVIII. században kisebb átalakítási munkákat végeztek a templomon, de első tudatos műemléki helyreállításról csak 1907-18 között beszélhetünk, amelyre Möller István vezetésével került sor."

In: Lövey-Varga Éva:

A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház az Árpád-korban, PTE BTK Régészet Tanszék - PTE Művészeti Kar, Pécs, 2013.

 

Pécsi-Varga Éva A nagyszentmiklósi aranykincs és annak problematikája 1. rész

 

Pécsi-Varga Éva

A nagyszentmiklósi aranykincs és annak problematikája 1. rész

Előadás: TIT 6720 Szeged, Kárász u. 11. , 2020. október 08. csütörtök, 16:30-17:30

„A kincset 1799-ben találták meg egy falusi portán a kerítéshez készített alapok ásásánál. Kalandos körülmények között került Bécsbe, ahol ma a Kunsthistorisches Museumban őrzik. 23 aranyedényből áll, amelyeken különböző feliratok vannak. Van két darabon egy azonos szövegű görög írásos görög nyelvű felirat, van az egyik edényen egy görög betűs felirat nem görög nyelvű szöveggel és számos más darabon találhatók karcolt vagy poncolt rövid feliratok egy ismeretlen írással.” - írja Németh Gyula VITÁK A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS FELIRATAI KÖRÜL c. írásában.

A kincs megmentett része jelenlegi ismereteink és a kutatások alapján 23 db aranyedényből áll, ennyiről tudunk. Ezek összsúlya 10 kilogramm körül van. Az aranykincsek feltehetőleg többféle műhelyből származnak, amely állításokat művészettörténeti, régészeti kutatásokkal és ötvösmesteri elemzésekkel próbálnak alátámasztani. Mivel többféle felirat található rajtuk: görög, görög betűs török, rovásírásos, és feltehetőleg akár ismeretlen poncolt és karcolt írások is, ma is viták tárgyát képezik. A kincsek fő problémáját az jelenti, hogy az edényekből mindössze néhány edényformának, díszítő elemnek, jelenetes ábrázolásnak vannak többé-kevésbé közeli párhuzamai, és azokat is eltérő kultúrákban igyekszenek megtalálni a kutatók. Összességében azonban a leletegyüttes teljesen egyedülálló, ami talán némileg magyarázatot ad a kincs kora és etnikai hovatartozása, valamint az ezekből adódó meghatározása körül zajló, lassan már két évszázados szakmai bizonytalanságra.

Érdemes tehát kicsit összeszedni a jelenleg élő véleményeket, kutatásokat, ismertetve a lelet történetét is. Mivel a megtalálása óta is jelentős idő telt már el, és régen nem élnek már az eredeti tanúk, esetleg némi információ hagyatékokban, levéltárakban bukkanhat fel a kincsekkel kapcsolatosan, nagyon precíz és figyelmes kutatói munka folytán, figyelembe véve a háborús sérüléseket is. Hogy mi vár ránk a jelenben, és jövőben? Mit kell róluk tudnunk, és mit kellene? Sok a kérdés, sokféle a magyarázat. Talán sok szakmával, szakemberként is bele veszhet az emberek többsége. Több részesre tervezem az előadásokat, melyeket kis beszélgetés követ, vagy interaktív munka mellett együtt dolgozhatunk az előadás egy részében. Várom az érdeklődőket! Max. 10-15 fő. Szeminárium jellege lehet az előadásnak. Jelentkezni be is lehet: tollforgato.toertenelmi@gmail.com címen. Szeretettel várok minden érdeklődőt! Az egészségügyi helyzet miatt esetlegesen elmaradó előadás online megtartásra kerül. (Folyt. köv.)