(Lövey-)Varga Éva: HISTORIA EST MAGISRA VITAE - Történelmi és régészeti recenziók és írások: Kirill Firszov-A szauromata elit sírjai (részlet)

(Lövey-)Varga Éva: HISTORIA EST MAGISRA VITAE - Történelmi és régészeti recenziók és írások: Kirill Firszov-A szauromata elit sírjai (részlet a megvásárolható, rendelhető E-bookból és az ingyenesen letölthető kiadásból is)




"K. Firszov a Kr.e. 6-4. sz. szauromata/ szarmata népességének sírleleteiről írt cikke komoly áttekintést ad a Don és az Urál területétől délre eső részek temetkezéseiről. A cikkben foglalkozik az állatstílus összehasonlító vizsgálatával, és a leletkategóriák segítségével 2-3 különböző régészeti kultúrákat igyekszik elkülöníteni, melyek szintén a szkíta kultúra részét alkotják, a leírt ismertetés szerint is.



Az Alsó-Volga vidékének szauromata emlékei fejedelmi temetkezéseket jelentenek. Nazarov és Oszk közelében a Cebakla felső folyásától nyugatra találtak egy gazdag sírt, melyet 1980-ban tártak fel, és melyet a Kr.e. 6. sz. végére, 5. századra kelteztek 59 tárgya alapján. Ezt a Moszkvai Állami Múzeumban helyezték el, kiállítások keretében. A leletanyagban csontkanalat, állatábrázolásos botvéget, korong formájú bronztükröt, bikonikus arany fülbevalókat találtak. A cikk részletesen ír az egyes tárgyak kinézetéről, ismerteti azokat. A plasztikus ornamentális díszítés metszés technikájával kombinálva került felhasználásra a kanál esetén, a medve testébe macskaszerű ragadozót véstek. A talált csont és szaru kanalak a szerző szerint az eurázsiai sztyeppe lovasnomád anyagi kultúrájának tipikus elemét képezték. Formájuk alapján a szerző mások megítélést követve, ezeket piperecikként kezeli és ismerteti, és megjegyzi, hogy legújabban kultusztárgyakként kezelik ezeket. A kanalak állatstílusú díszítés körébe tartoznak, mint megállapítja, és leírja azokat, de megemlíti azt is, hogy a Kr.e.4. század idejére ezek nagy része díszítés nélkülivé válik. A csont botvég párhuzamát a Közel-Keleten keresi, és az Akhaimenida művészetből származtatja, és az altaji Pazirik kurgán csont- és fafaragványai között említi. A BIS-OBA kurgánból aranylemezből készült süvegcsúcsot, és négylevelű rozettákat emel ki a szerző, ritkaságként említve a szauromata leleltek között. Ezeket ruhadíszként tartja számon, és szakrális-mágikus jelleget tulajdonít nekik. Kr.e. 6. századinak tartja az innen előkerült bikonikus arany fülbevalókat, melyeknek kúpjai nyitott aranyhuzalon függenek. Az előállítási technikák különbözőségét csak néhány formai részletben jelöli meg. A leletek között szereplő nagyméretű bronztükröt párducalakban végződő nyéllel írja le, melyet az olbiai szkíta példányoktól ellentétben sematikusnak jelöl meg. Elterjedési területüket Magyarországtól Orenburgig említi. A bisobai kurgánban üveggyöngyöket, kavicsokat, fenőköveket, kézzel formált edényt, és három kék és ezüst festékkel töltött kagylót említ. Találtak még benne fekete, kék, sárga, barna és zöld ásványi porfestékeket is a leírása szerint, melyeket bőr zsákocskákban vagy agyag-, és kőedényekben is tároltak, s melyeket dörzsöléssel állítottak elő. Tárolásukra agyagfazekakat használtak, színes főníciai üvegedényeket pedig a gazdag sírokban lelünk."